Krónikus hát- és nyakfájdalom

Megelőzés

A krónikus hát- és nyakfájdalom kialakulásának kockázatát csökkentheti a rendszeresen, és közepes mértékkel végzett fizikai aktivitás. Azonban mind a túl alacsony, mind a túl erőteljes fizikai aktivitás, fokozott terhelésként hatnak a gerincre, így ez által is nőhet a fájdalmas panaszok kialakulásának a kockázata (1, 2).

A fizikai aktivitás javallata krónikus hát- és nyakfájdalom esetén

Hát-/nyakfájdalom esetén speciálisan adaptált fizikai aktivitás javasolt más életmód-változtatásokkal együtt, specifikus és nem specifikus fájdalom esetén is.

Akut hatások

A fizikai aktivitás akut hatásaként tapasztalható hipoalgézia, hiperalgézia vagy esetleg az is tapasztalható, hogy a fájdalom mértéke vagy intenzitása nem változik (3). Fontos azonban, hogy az egyén korábbi mozgástapasztalata, pszichés állapota és fájdalomészlelése jelentősen befolyásolhatja az akut válaszreakciókat. 

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

A fájdalomra és funkcióra gyakorolt pozitív hatások mellett (1. táblázat) kimutatták a mozgástól való félelemre, az önhatékonyságra, az életminőségre és a gyógyulás globális benyomására gyakorolt hatásokat is. A legtöbb áttekintés olyan tanulmányokat tartalmazott, amelyekben az egyéneket közepes intenzitású izomerősítő fizikai tevékenység végzésére utasították; 8-15 RM, 1-3 sorozat, heti 2-3 alkalommal. Az aerob fizikai aktivitás tekintetében közepes intenzitást végeztek; RPE Borg 4-5, alkalmanként 45-60 percig, hetente többször. Más típusú fizikai tevékenységeknél, mint például a motoros kontroll gyakorlatok (MCE), a Pilates edzés, a vízben végzett edzés és a jóga, az intenzitási szinteket egyénileg állították be és fokozatosan igazították (4). Minden vizsgálatban és minden típusú fizikai tevékenység esetében az edzési időszakok 6 hétig vagy tovább tartottak. Nem volt elegendő magas minőségű bizonyíték egy adott típus (aerob fizikai aktivitás, izomerősítő tevékenység vagy MCE) vagy módozat (szárazföldi/vízi alapú) kizárásához vagy prioritásba helyezéséhez. A fizikai aktivitás során kevés nemkívánatos esemény fordult elő, és a legtöbb nemkívánatos hatás a megnövekedett fájdalomhoz vagy izomfájdalomhoz kapcsolódott, amely néhány nap vagy hét után elmúlik (5).

Az edzés jellegű rendszeres fizikai aktivitás jelentősen csökkenti a fájdalom intenzitását és javítja a biopszichoszociális tényezőket, mint például a depresszió, a fogyatékosság, a funkcionalitás, az életminőség és a kineziofóbia, akkor is ha a gyulladásos biomarkerek csökkenése nem egyértelmű nem specifikus derékfájás betegségben (6).

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka krónikus hát- és nyakfájdalom esetén.

Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás krónikus hát- és nyakfájdalom esetén

Krónikus hát- és nyakfájdalmakban szenvedő egyéneknek izomerősítő tevékenység és/vagy speciális mozgásprogramok ajánlandóak a motoros kontrollhoz a következő célokból:

• csökkenti a fájdalmat (+++ és ++++)

• növeli a funkcionális kapacitást (+++)[getMultiNewsFiveWithLabelID]

Krónikus hát- és nyakfájdalmakban szenvedő egyéneknek aerob fizikai aktivitás is ajánlandó a következő célokból:

• csökkenti a fájdalmat (++ és +++)

• növeli a funkcionális kapacitást (+++)

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

A krónikus hát- és nyakfájdalom esetén javasolt általános fizikai aktivitás nem teljes mértékben fedi le az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlásokat, ezért javasoljon további kiegészítő aerob és izomerősítő fizikai aktivitást, ha az egészségi állapot ezeket megengedi. 

Hosszú távon javasolt cél az egészséges populációra vonatkozó aktivitási szintek fokozatos megközelítése, az egyén állapotához és terhelhetőségéhez igazítva. 

Diagnózis-specifikus tanácsok

• Fontos a társbetegségek, valamint az olyan jelek és tünetek, mint a törések, daganatok vagy más súlyos állapotok felmérése. Az egyéni adaptálódást (a fizikai aktivitás típusa, dózis és terhelés) az egyén és a terapeuta preferenciái, valamint a terapeuta képzettsége alapján kell elvégezni, és orvosilag képzett terapeutának kell felügyelnie. A terapeuta feladata a fizikai funkció és a fájdalom szintjének monitorozása annak érdekében, hogy az edzésprogramot az optimális progresszió és ezáltal a felépülés eléréséhez igazítsa. Fontos a jó mozgásminőség megőrzése.

• A fizikai aktivitás által kiújuló vagy súlyosbodó fájdalomtól való félelem elegendő lehet ahhoz, hogy a személy fizikailag inaktívvá váljon. Krónikus nyak- és hátfájdalom esetén ezért különösen fontos, hogy a páciens aktív maradjon, folytassa a mindennapi tevékenységeit, és kerülje az ágynyugalmat, mivel a mozgástól való félelem késleltetheti a gyógyulást. A terapeutának ezt a szempontot figyelembe kell vennie az edzésprogram megtervezésekor. A terapeuta szerepe kulcsfontosságú a mozgástól való félelem csökkentésében, edukációval és fokozatos terheléssel. 

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

1. Campello M, Nordin M, Weiser S. (1996), Physical exercise and low back pain. Scand J Med Sci Sports 1996;6:63-72. doi:10.1111/j.1600-0838.1996.tb00073.x

2. O'Keefe JH, O'Keefe EL, Lavie CJ. The Goldilocks Zone for Exercise: Not Too Little, Not Too Much. Mo Med. 2018;115(2):98–105.

3. Vaegter HB. Exercising non-painful muscles can induce hypoalgesia in individuals with chronic pain. Scand J Pain. 2017;15:60-61. doi: 10.1016/j.sjpain.2016.12.005

4. Saragiotto BT, Maher CG, Yamato TP, Costa LO, Costa LC, Ostelo RW, et al. Motor Control Exercise for Nonspecific Low Back Pain: A Cochrane Review. Spine (Phila Pa 1976). 2016 Aug 15;41(16):1284-95. doi: 10,1097/BRS.0000000000001645.

5. Geneen LJ, Moore RA, Clarke C, Martin D, Colvin LA, Smith BH. Physical activity and exercise for chronic pain in adults: an overview of Cochrane Reviews. Cochrane Database Syst Rev. 2017;4(4):CD011279. doi: 10,1002/14651858.CD011279.pub3.

6. Alonso-Sal A, Alonso-Perez JL, Sosa-Reina MD, García-Noblejas-Fernández JA, Balani-Balani VG, Rossettini G, Villafañe JH. Effectiveness of Physical Activity in the Management of Nonspecific Low Back Pain: A Systematic Review. Medicina (Kaunas). 2024 Dec 16;60(12):2065. doi: 10.3390/medicina60122065. PMID: 39768944; PMCID: PMC11678838. 

7. Bell JA, Burnett A. Exercise for the primary, secondary and tertiary prevention of low back pain in the workplace: a systematic review. J Occup Rehabil. 2009;19(1):8-24.

8. Gordon R, Bloxham S. A Systematic Review of the Effects of Exercise and Physical Activity on Non-Specific Chronic Low Back Pain. Healthcare 2016;4:22. doi: 10,3390/healthcare4020022.

9. Hayden JA, van Tulder MW, Malmivaara AV, Koes BW. Meta-analysis: exercise therapy for nonspecific low back pain. Ann Intern Med 2005;142(9):765-75.

10. Henchoz Y, Kai-Lik So A. Exercise and nonspecific low back pain: a literature review. Joint Bone Spine. 2008;75(5):533-9. doi: 10,1016/j.jbspin.2008.03.003.

11. Kristensen J, Franklyn-Miller A. Resistance training in musculoskeletal rehabilitation: a systematic review. Br J Sports Med 2012;46(10):719-26.

12. van Middelkoop M, Rubinstein SM, Verhagen AP, Ostelo RW, Koes BW, van Tulder MW. Exercise therapy for chronic nonspecific low-back pain. Best Pract Res Clin Rheumatol, 2010;24:193-204.

13. Scharrer M, Ebenbichler G, Pieber K, Crevenna R, Gruther W, Zorn C, et al. A systematic review on the effectiveness of medical training therapy for subacute and chronic low back pain. Eur J Phys Rehabil Med 2012;48(3):361-70.

14. Slade SC, Keating JL. Trunk-strengthening exercises for chronic low back pain: a systematic review. J Manipulative Physiol Ther 2006;29(2):163-73.

15. Steele J, Bruce-Low S, Smith D. A review of the clinical value of isolated lumbar extension resistance training for chronic low back pain. PM R. 2015;7(2):169-87. doi: 10,1016/j.pmrj.2014.10.009.

16. Taylor NF, Dodd KJ, Damiano DL. Progressive resistance exercise in physical therapy: a summary of systematic reviews. Phys Ther. 2005;85(11):1208-23.

17. Yue YS, Wang XD, Xie B, Li ZH, Chen BL, Wang XQ, et al. Sling exercise for chronic low back pain: a systematic review and meta-analysis. PLoS One. 2014;9(6):e99307. doi: 10,1371/journal.pone.0099307.

18. Wewege MA, Booth J, Parmenter BJ. Aerobic vs. resistance exercise for chronic non- specific low back pain: A systematic review and meta-analysis. J Back Musculoskelet Rehabil. 2018;31(5):889-899. doi: 10,3233/BMR-170920.

19. Byrnes K, Wu PJ, Whillier S. Is Pilates an effective rehabilitation tool? A systematic review. J Bodyw Mov Ther. 2018;22(1):192–202.

20. Byström MG, Rasmussen-Barr E, Grooten WJ. Motor control exercises reduces pain and disability in chronic and recurrent low back pain: a meta-analysis. Spine (Phila Pa 1976). 2013;38(6):E350-8.

21. Hauggaard A, Persson AL. Specific spinal exercises in patients with low back pain – a systematic review. Phys Ther Rev. 2007;12:233-48.

22. Liddle SD, Baxter GD, Gracey JH. Exercise and chronic low back pain: what works? Pain 2004;107(1-2):176-90.

23. Lin HT, Hung WC, Hung JL, Wu PS, Liaw LJ, Chang JH. Effects of Pilates on patients with chronic non-specific low back pain: a systematic review. J Phys Ther Sci. 2016;28(10):2961-2969.

24. Luomajoki HA, Bonet Beltran MB, Careddu S, Bauer CM. Effectiveness of movement control exercise on patients with non-specific low back pain and movement control impairment: a systematic review and meta-analysis. Musculoskelet Sci Pract. 2018;36:1-11.

25. Macedo LG, Maher CG, Latimer J, McAuley JH. Motor control exercise for persistent, nonspecific low back pain: a systematic review. Phys Ther. 2009;89(1):9-25.

26. Rackwitz B, de Bie R, Limm H, von Garnier K, Ewert T, Stucki G. Segmental stabilizing exercises and low back pain. What is the evidence? A systematic review of randomized controlled trials. Clin Rehabil. 2006;20(7):553-67.

27. Smith BE, Littlewood C, May S. An update of stabilisation exercises for low back pain: a systematic review with meta-analysis. BMC Musculoskelet Disord. 2014;15:416. doi: 10.1186/1471-2474-15-416.

28. Standaert CJ, Weinstein SM, Rumpeltes J. Evidence-informed management of chronic low back pain with lumbar stabilization exercises. Spine J. 2008;8(1):114-20.

29. La Touche R, Escalante K, Linares MT. Treating non-specific chronic low back pain through the Pilates Method. J Bodyw Mov Ther. 2008;12(4):364-70.

30. Yamato TP, Maher CG, Saragiotto BT, Hancock MJ, Ostelo RWJG, Cabral CMN, et al. Pilates for low back pain. Cochrane Database of Systematic Reviews 2015; Issue 7. doi:10.1002/14651858.CD010265.pub2

31. Posadzki P, Ernst E. Yoga for low back pain: a systematic review of randomized clinical trials. Clin Rheumatol. 2011;30(9):1257-62. doi: 10.1007/s10067-011-1764-8.

32. Wieland LS, Skoetz N, Pilkington K, Vempati R, D’Adamo CR, Berman BM. Yoga treatment for chronic non-specific low back pain. Cochrane Database of Systematic Reviews 2017, Issue 1. CD010671. doi: 10,1002/14651858.CD010671.pub2.

33. Shi Z, Zhou H, Lu L, Pan B, Wei Z, Yao X, et al. Aquatic Exercises in the Treatment of Low Back Pain: A Systematic Review of the Literature and Meta-Analysis of Eight Studies. Am J Phys Med Rehabil. 2018;97(2):116-122. doi: 10,1097/PHM.0000000000000801.

34. Waller B, Lambeck J, Daly D. Clin Rehabil. 2009;23(1):3-14. doi: 10.1177/0269215508097856. Therapeutic aquatic exercise in the treatment of low back pain: a systematic review.

35. Hendrick P, Te Wake AM, Tikkisetty AS, Wulff L, Yap C, Milosavljevic S. The effectiveness of walking as an intervention for low back pain: a systematic review. Eur Spine J. 2010;19(10):1613-20. doi: 10.1007/s00586-010-1412-z.

36. Lawford BJ, Walters J, Ferrar K. Does walking improve disability status, function, or quality of life in adults with chronic low back pain? A systematic review. Clin Rehabil. 2016;30(6):523-36. doi: 10.1177/0269215515590487.

37. Sitthipornvorakul E, Klinsophon T, Sihawong R, Janwantanakul P. The effects of walking intervention in patients with chronic low back pain: A meta-analysis of randomized controlled trials. Musculoskelet Sci Pract. 2018;34:38-46. doi: 10,1016/j.msksp.2017.12.003.

38. Cheng CH, Su HT, Yen LW, Liu WY, Cheng HY. Long-term effects of therapeutic exercise on nonspecific chronic neck pain: a literature review. J Phys Ther Sci. 2015;27(4):1271- 6. doi: 10,1589/jpts.27.1271.

39. Damgaard P, Bartels EM, Ris I, Christensen R, Juul-Kristensen B. Evidence of Physiotherapy Interventions for Patients with Chronic Neck Pain: A Systematic Review of Randomised Controlled Trials. ISRN Pain. 2013;2013:567175. doi: 10.1155/2013/567175.

40. Gross AR, Paquin JP, Dupont G, Blanchette S, Lalonde P, Cristie T, et al. Exercises for mechanical neck disorders: A Cochrane review update. Man Ther. 2016;24:25-45. doi: 10,1016/j.math.2016.04.005.

41. O'Riordan C, Clifford A, Van De Ven P, Nelson J. Chronic neck pain and exercise interventions: frequency, intensity, time, and type principle. J. Arch Phys Med Rehabil. 2014;95(4):770-83. doi: 10,1016/j.apmr.2013.11.015.

42. Ylinen, J. Physical exercises and functional rehabilitation for the management of chronic neck pain. Eura Medicophys. 2007;43(1):119-32.

43. Zronek M, Sanker H, Newcomb J, Donaldson M.The influence of home exercise programs for patients with non-specific or specific neck pain: a systematic review of the literature. J Man Manip Ther. 2016;24(2):62-73. doi: 10,1179/2042618613Y.0000000047.

44. Martin-Gomez C, Sestelo-Diaza R, Carrillo-Sanjuana V, Navarro-Santana MJ, Bardon- Romeroa J, Plaza-Manzano G. Motor control using cranio-cervicalflexion exercises versus other treatments for non-specific chronic neck pain: A systematic review and meta-analysis. Musculoskeletal Science and Practice. 2019;42:52-59.

45. Cramer H, Klose P, Brinkhaus B, Michalsen A, Dobos G. Effects of yoga on chronic neck pain: a systematic review and meta-analysis. Clin Rehabil. 2017;31(11):1457-1465. doi: 10.1177/0269215517698735.

46. Li Y, Li S, Jiang J, Yuan S. Effects of yoga on patients with chronic nonspecific neck pain: A PRISMA systematic review and meta-analysis. Medicine, 2019;98(8), e14649. doi:10.1097/MD.0000000000014649.

47. Corvillo I, Armijo F, Álvarez-Badillo A, Armijo O, Varela E, Marave F. Efficacy of aquatic therapy for neck pain: a systematic review. Int J Biometeorol. 2019. doi: 10.1007/s00484-019-01738-6.