Stroke

A stroke olyan agyi működészavart okozó érkatasztrófa, amikor az agy egyes területeinek vérellátása annyira lecsökken, hogy az ott található sejtek egy része elpusztul. A stroke lehet ischemias (kb. 90%) vagy vérzéses stroke (kb. 10%). Az egyik leggyakoribb megbetegedés, a világon 30 percenként egy beteg meghal agyi érkatasztrófa következtében. A stroke hátterében számos kockázati tényező állhat. Ilyenek a magas vérnyomás, fizikai inaktivitás, magas koleszterin szint, cukorbetegség, elhízás, dohányzás. A kockázati tényezők halmozódása, egyidejű fennállása fokozza a stroke kialakulásának az esélyét. 

Megelőzés

A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a stroke kialakulásának kockázatát (1, 2). Alkalmazható az egészségeseknél javasolt fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlás. Minden 1 MET-tel nagyobb fittség 15%-kal kisebb stroke eséllyel jár.

A fizikai aktivitás javallata stroke esetén

Stroke-ot követően személyre szabott fizikai aktivitás ajánlott, mely sok esetben speciális rehabilitációs program. Ehhez társuljon az egyéni fizikai aktivitás. Mindezek mellett más életmódbeli változtatások és gyógyszeres kezelések is szükségesek. 

A fizikai aktivitás hatásai stroke esetén

Akut hatások

Javulhat a mozgástartomány, fokozódhat a rigid izmok flexibilitása. Akár az aktív mozgások kivitelezése is érezhetően könnyebbé válhat.

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

A stroke-on átesett egyéneknél csökkenhet a fogyatékosság, növekedhet a járási sebesség, a sétatávolság, az aerob állóképesség (VO2peak) és az izomerő a fizikai aktivitás révén (1. táblázat). Az aerob fizikai tevékenységek változatosak voltak; ergométer kerékpározás, különböző típusú gyaloglás vagy köredzés. A gyakorlatok intenzitását fokozatosan növelték enyhéről közepes erősségűre, és hetente 2-3 alkalommal végezték őket. Az izomerősítő edzéseket saját testsúly, rugalmas szalagok, kézi súlyzók vagy speciális edzőgépek segítségével, ismétlődő izomösszehúzódásokkal hajtották végre. Emellett kombinálták az aerob és az izomerősítő mozgásformákat is. 

 

Egy kisméretű, kontrollált tanulmányban, amely a vázizomzat állóképességének stroke utáni hatását vizsgálta, az egyének lábát külön-külön edzették az izomelégtelenség kezelésére mindhárom pneumatikus ellenállási gépen (lábnyomás, lábnyújtás és lábcsavarás). Az edzésprogram javította az izmok állóképességét, ami a stroke-on átesett betegek esetében fontosabb lehet, mint az izomerő önmagában (3).

 

  1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka stroke-ban.

Eredmény

Bizonyíték*

Hivatkozás

A fizikai aktivitás típusa

Fogyatékosság

++++

++

(3)

(3)

Aerob fizikai aktivitás Izomerősítő tevékenység

Maximális járási sebesség

++++

++

(3)

(3)

Aerob fizikai aktivitás Izomerősítő tevékenység

Járási állóképesség (6MWT)

++++

 

++

(3)

 

(3)

Aerob és izomerősítő tevékenység vagy aerob fizikai aktivitás

Izomerősítő tevékenység

Aerob állóképesség

(VO2 csúcs)

++++

(3)

Aerob fizikai aktivitás

Izomerő

++

(3)

Izomerősítő tevékenység

* Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás stroke esetén

Stroke-on átesett egyéneknek aerob és izomerősítő tevékenység ajánlandó a következő célokból:

  • csökkenti a fogyatékosságot (+++)

  • növeli a járási sebességet és az állóképességet (++++)

  • növeli az aerob állóképességet (++++)

  • növeli az izomerőt (++)

 

  1. táblázat Javasolt fizikai aktivitási formák, intenzitások, időtartamok, gyakoriságok és mennyiségek

Aerob fizikai aktivitás

Intenzitás

Időtartam perc/hét

Gyakoriság nap/hét

Közepes

legalább 150

3-7

vagy

Erőteljes

legalább 75

3-5

vagy

Közepes és erőteljes intenzitás kombinálva legalább 90 percig hetente (30 perc, 3 nap/hét)

Végezhető: gyaloglás, kerékpározás, vízi torna

Izomerősítő tevékenység

Gyakorlatok száma

Ismétlések

Sorozat

Gyakoriság nap/hét

Minden edzhető

izomcsoport

10-15

1-3

2-3

Az izomerősítéshez használható bármilyen ellenállást adó eszköz, erősítő gép, gumiszalag vagy súlyzó, saját testsúly.

Nyújtás

Formája

Ismétlések

Időtartam sec/gyak

Gyakoriság nap/hét

Statikus

2-4

10-30

2-7 

Dinamikus

2-4

 

2-7 

Alkalmazható: aktív és/vagy passzív nyújtás, stretching- autostretching, PNF

Egyéb fizikai aktivitások

Relaxációs gyakorlatok, Bobath tréning, Pető módszer, tánc terápia

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

A stroke-ban javasolt fizikai aktivitás megfelel az egészséges élethez szükséges fizikai aktivitásra vonatkozó általános globális ajánlásnak és nincs szükség további ajánlásokra.

 

Diagnózis-specifikus tanácsok

  • A fizikai aktivitást az egyénnel egyeztetve kell személyre szabni, és kezdetben orvosilag képzett személyzetnek, például gyógytornásznak kell felügyelnie.

  • Javasolt, hogy a gyakorlatokat az első 4-6 hétben felügyeljék/figyeljék.

  • A kezdeti aerob fizikai aktivitás közepes intenzitású legyen. Ha az egészségi állapot megengedi, az intenzitást erőteljesre lehet növelni.

  • Fontos alacsony dózissal kezdeni és fokozatosan növelni.

  • A stroke-on átesett és egyidejű szív- és érrendszeri betegségben vagy annak tüneteiben szenvedő egyéneknél a szív- és érrendszeri betegségek optimális kezelése javasolt, mielőtt elkezdenének egy fizikai aktivitási programot (4).

  • Az edzés megkezdhető, amint az általános egészségi állapot megengedi. Általános tanács nem adható. 

 

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

 

  1. Warburton DE, Charlesworth S, Ivey A, Nettlefold L, Bredin SS. A systematic review of the evidence for Canada's Physical Activity Guidelines for Adults. Int J Behav Nutr Phys Act. 2010 May 11;7:39.

  2. Powell KE, King AC, Buchner DM, Campbell WW, DiPietro L, Erickson KI, et al. The Scientific Foundation for the Physical Activity Guidelines for Americans, 2nd Edition. J Phys Act Health. 2018. Dec 17:1-11. [Epub ahead of print]

  3. Saunders DH1, Sanderson M, Hayes S, Kilrane M, Greig CA, Brazzelli M, Mead GE. Mead Physical fitness training for stroke patients. Cochrane Database Syst Rev. 2016 Mar 24;3

  4. Winstein CJ, Stein J, Arena R, Bates B, Cherney LR, Cramer SC, Deruyter F, Eng JJ, Fisher B, Harvey RL, Lang CE, MacKay-Lyons M, Ottenbacher KJ, Pugh S, Reeves MJ, Richards LG, Stiers W, Zorowitz RD; American Heart Association Stroke Council, Council on Cardiovascular and Stroke Nursing, Council on Clinical Cardiology, and Council on Quality of Care and Outcomes Research. Guidelines for Adult Stroke Rehabilitation and Recovery: A Guideline for Healthcare Professionals From the American Heart Association/American Stroke Association. Stroke. 2016 Jun;47(6):e98-e169. doi: 10.1161/STR.0000000000000098. Epub 2016 May 4. Erratum in: Stroke. 2017 Feb;48(2):e78. doi: 10.1161/STR.0000000000000120. Erratum in: Stroke. 2017 Dec;48(12):e369. doi: 10.1161/STR.0000000000000156. PMID: 27145936.


 

Létrehozás ideje: 2026.04.08 Utolsó módosítás: 2026.04.08