Parkinson-kór

Megelőzés

A rendszeres fizikai aktivitás a Parkinson-kór vagy a parkinsonizmus kialakulásának csökkent kockázatával állhat összefüggésben (1).

A fizikai aktivitás javallata Parkinson-kór esetén

Parkinson-kór esetén a fizikai aktivitás gyakran egyéb nem-gyógyszeres és/vagy gyógyszeres kezelésekkel együtt javasolt.

A fizikai aktivitás hatásai Parkinson-kór esetén

Akut hatások

A Parkinson-kórban szenvedő betegeknél a fizikai aktivitás hatására könnyebben jelentkezhet derékfájdalom, ami a csökkent gerinc mobilitás miatt jellemző. A fizikai aktivitás hatására a hangulat javulása tapasztalható, ami az együttműködési készséget is növeli.

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

A fizikai aktivitás csökkentheti a parkinsonos motoros tüneteket (UPDRS motoros pontszám). Javíthatja a járási sebességet, az egyensúlyt, az aerob állóképességet és az izomerőt, valamint csökkentheti az esések arányát a Parkinson-kórban szenvedő egyéneknél (1. táblázat). A rendszeres mozgás nemcsak a motoros tüneteket, hanem a nem-motoros panaszokat – például a depressziót, szorongást, fáradtságot és székrekedést – is enyhítheti (1, 11). 

Az intenzitást (65-89% HRmax) meghatározó vizsgálatok kimutatták, hogy az aerob fizikai aktivitás növelte az aerob állóképességet. Az izomerősítő tevékenység növelte az alsó végtagok erejét. Futópadon végzett edzés és járástréning segédeszközzel növelte a kényelmes járási sebességet. A járás sebességének javítása érdekében futópados edzést végeztek hetente háromszor átlagosan 6 héten keresztül. Az egyensúlyi problémák megcélzásakor az egyensúlyt kiváltó gyakorlatok hatékonyak voltak az egyensúly javításában. A járást és az egyensúlyt megcélzó fizikai tevékenységek csökkentették az esések arányát, de összességében az elesések számát nem. A gyógytornász által felügyelt edzés gyakran tartalmazott járás- és egyensúlytréninget, de magában foglalhatott izomerősítő tevékenységet és/vagy hajlékonysági gyakorlatokat is. Az edzés javította a járási sebességet, az egyensúlyt és a motoros tüneteket. 45 percig végezték, hetente legalább 3 alkalommal, 8 héten keresztül (2).

Alacsony bizonyosságú bizonyíték (++) volt arra vonatkozóan, hogy a Tai Chi vagy a Qigong javította a funkcionális egyensúlyi teljesítményt és a motoros tüneteket a pontatlan adatok és a torzítás miatt. Nagyon csekély bizonyosságú bizonyíték (+) támasztja alá, hogy a gyakorlatok kombinációja befolyásolta az egészséggel összefüggő életminőséget (3). A legtöbb vizsgálatban enyhe vagy közepesen súlyos Parkinson-kórban szenvedők vettek részt.

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka Parkinson-kórban.

*Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+). **Az edzés tartalmazhat izomerősítő tevékenységet és/vagy hajlékonysági edzést is. Rövidítések: UPDRS: Egységes Parkinson-kór pontozó skála, III. rész = motoros pontszámok; 6MWT: 6 perces séta teszt méterben; RM: ismétlési maximum.

2. táblázat Javasolt fizikai aktivitási formák, intenzitások, időtartamok, gyakoriságok és mennyiségek

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

*Az edzés tartalmazhat izomerősítő tevékenységet és/vagy hajlékonysági edzést is.

Javasolt fizikai aktivitás Parkinson-kórban

Parkinson-kórban szenvedő egyéneknek járás- és egyensúlyi edzés ajánlandó a következő célokból:

• javítja a motoros tüneteket, a járási sebességet, az egyensúlyt és csökkenti az elesési arányt (+++)

Parkinson-kórban szenvedő egyéneknek ajánlható a Tai Chi a következő célokból:

• javítja a motoros tüneteket és az egyensúlyt (++)

Parkinson-kórban szenvedő egyéneknek aerob és izomerősítő fizikai aktivitás ajánlandó a következő célokból:

• növeli az aerob állóképességet (+++) és az izomerőt (++++)

Diagnózis-specifikus tanácsok

• A fizikai aktivitás megtervezése és személyre szabása orvosi végzettséggel rendelkező szakemberrel – például gyógytornásszal – közösen, az egyén igényeit figyelembe véve történjen. A mozgásprogram felügyelet mellett javasolt 

• A gyakorlatokat célszerű a gyógyszeres kezelés hatásának időszakában („ON” fázisban) végezni, amikor a mozgáskoordináció javul. Az „OFF” időszakban végzett edzés kevésbé hatékony, sőt akár veszélyes is lehet (pl. esésveszély miatt). 

• A bemelegítés és a levezetés hozzáadandó a fenti ajánláshoz.

• Az aerob fizikai aktivitás intenzitását és az izomerősítő tevékenység progresszivitását fokozatosan növelni kell az edzéseken belül és között.

• Ideális esetben a fizikai tevékenységnek tartalmaznia kell funkcionális gyakorlatokat.

• A csökkent egyensúly jellemző a Parkinson-kórra, és kihívást jelenthet az egyensúlyozó gyakorlatokkal való kiegészítés.

• Személyes tényezők (azaz alacsony önhatékonyság), motoros és nem motoros tünetek (pl. apátia, fáradtság) akadályozhatják a fizikai aktivitást. 

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

1. Marras C, Canning CG, Goldman SM. Environment, lifestyle, and Parkinson's disease: Implications for prevention in the next decade. Movement disorders: official journal of the Movement Disorder Society. 2019;34(6):801-11.

2. Keus S, Munneke M, Graziano M, Paltamaa J, Pelosin E, Domingos J, et al. European physiotherapy guideline for Parkinson’s disease. 2014.

3. Lee J, Choi M, Yoo Y. A Meta-Analysis of Nonpharmacological Interventions for People With Parkinson's Disease. Clin Nurs Res. 2017;26(5):608-31.

4. Song R, Grabowska W, Park M, Osypiuk K, Vergara-Diaz GP, Bonato P, et al. The impact of Tai Chi and Qigong mind-body exercises on motor and non-motor function and quality of life in Parkinson's disease: A systematic review and meta-analysis. Parkinsonism Relat Disord. 2017;41:3-13.

5. Mehrholz J, Kugler J, Storch A, Pohl M, Hirsch K, Elsner B. Treadmill training for patients with Parkinson's disease. Cochrane Database Syst Rev. 2015(9):CD007830.

6. Liu HH, Yeh NC, Wu YF, Yang YR, Wang RY, Cheng FY. Effects of Tai Chi Exercise on Reducing Falls and Improving Balance Performance in Parkinson's Disease: A Meta- Analysis. Parkinsons Dis. 2019;2019:9626934.

7. Shen X, Wong-Yu IS, Mak MK. Effects of Exercise on Falls, Balance, and Gait Ability in Parkinson's Disease: A Meta-analysis. Neurorehabil Neural Repair. 2016;30(6):512-27.

8. Saltychev M, Barlund E, Paltamaa J, Katajapuu N, Laimi K. Progressive resistance training in Parkinson's disease: a systematic review and meta-analysis. BMJ Open. 2016;6(1):e008756.

9. Uhrbrand A, Stenager E, Pedersen MS, Dalgas U. Parkinson's disease and intensive exercise therapy - a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Journal of the Neurological Sciences. 2015;353(1-2):9-19.

10. Uc EY, Doerschug KC, Magnotta V, Dawson JD, Thomsen TR, Kline JN, et al. Phase I/II randomized trial of aerobic exercise in Parkinson disease in a community setting. Neurology. 2014;83(5):413-25.

11. Lamotte G, Rafferty MR, Prodoehl J, Kohrt WM, Comella CL, Simuni T, et al. Effects of endurance exercise training on the motor and non-motor features of Parkinson's disease: a review. Journal of Parkinsons Disease Print. 2015;5(1):21-41.

12. Roeder L, Costello JT, Smith SS, Stewart IB, Kerr GK. Effects of Resistance Training on Measures of Muscular Strength in People with Parkinson's Disease: A Systematic Review and Meta-Analysis. PLoS ONE [Electronic Resource]. 2015;10(7):e0132135.