Szisztémás lupus erythematosus (SLE)

Megelőzés

A rendszeres testmozgás bár általában jó hatású a fájdalmas mozgásszervi panaszokra, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy szignifikánsan nem csökkenti a szisztémás lupus erythematosus (SLE) kialakulásának a kockázatát.

A fizikai aktivitás javallata szisztémás lupus erythematosus esetén

Enyhe/inaktív vagy közepesen súlyos SLE-ben a fizikai aktivitás a gyógyszeres kezelés mellett egyéb életmód-változtatásokkal (pl. dohányzás abbahagyása) javallott (1, 2).

A fizikai aktivitás hatásai szisztémás lupus erythematosus esetén

Akut hatások

A fizikai aktivitás nem idéz elő gyulladást, és az SLE-ben szenvedők számára általában biztonságosnak tekinthető, annak ellenére, hogy a bizonyítékok korlátozottak (3-5).

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

A közepes vagy erőteljes intenzitású, 30-60 percig, heti 2-3 alkalommal 12 héten át végzett aerob fizikai aktivitás csökkentheti a fáradtságot és a depresszió tüneteit (1. táblázat). Továbbá, a közepes vagy erőteljes intenzitású, 30-75 percig, heti 2-3 alkalommal végzett aerob fizikai aktivitás 8-16 héten keresztül javíthatja az aerob állóképességet (1. táblázat).

Alacsony bizonyosságú bizonyíték (++) áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a betegség aktivitását befolyásolja a fizikai aktivitás (5, 6). Ez a következtetés három tanulmány eredményein alapul, amelyek a következők: a) közepes vagy erőteljes intenzitású aerob fizikai aktivitás 50-60 percig, heti 3 alkalommal 12-16 héten keresztül (9, 10); b) közepes vagy erőteljes intenzitású aerob fizikai aktivitás 30 percig, valamint izomerősítő tevékenység a felső és alsó végtagokra (4 sorozat, 8-12 RM gyakorlatonként), 40 percig, heti 2 alkalommal 12 héten keresztül (11); c) és izomerősítő fizikai aktivitás a felső és alsó végtagokra 1 RM 65-75%-ával, 3 sorozat 15 ismétléssel 50 percig, heti 3 alkalommal, 12 héten keresztül (10). Ezen túlmenően, 1 éves fizikai aktivitás után nem jelentettek változást a betegség aktivitásában és a szervkárosodásban (12).

Más tanulmányok kimutatták, hogy az izomerősítő tevékenység és az aerob fizikai aktivitás heti 2-3 órában 12-16 héten keresztül jól tolerálható volt (13, 14). Ezenkívül jól tolerálható volt az izomerősítő tevékenység 2-3 sorozatban 10 gyakorlattal, heti 3 alkalommal, 40 percig, legfeljebb 7 hónapig végezve (15).

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka szisztémás lupus erythematosusban (SLE).

* Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás SLE-ben

Az enyhe/inaktív vagy mérsékelt SLE-ben szenvedő egyéneknél, akiknél nincs jelen szervkárosodás vagy csak kismértékben, aerob fizikai aktivitás ajánlott a következő célokból:

• csökkenti a fáradtság és a depresszió tüneteit (++)

• növeli az aerob állóképességet (+++)

2. táblázat Javasolt fizikai aktivitási formák, intenzitások, időtartamok, gyakoriságok és mennyiségek

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

*nincs rá erős bizonyíték

Javasolt kiegészítő izomerősítő fizikai aktivitás beiktatása az általános globális ajánlásoknak megfelelően. Nincs bizonyíték arra, hogy az izomerősítő tevékenység negatív hatással lenne a betegség aktivitására SLE-ben.

Diagnózis-specifikus tanácsok

• A fizikai aktivitást az egyénnel egyeztetve kell személyre szabni, és kezdetben orvosilag képzett személyzetnek, például gyógytornásznak kell felügyelnie. Ez különösen fontos a közelmúltban fellépő SLE-ben, aktív fellángolások idején, valamint, ha kardiovaszkuláris társbetegségek, súlyos ízületi tünetek és manifeszt osteoporosis is jelen van. Enyhe-középsúlyos esetekben ajánlott a fizikai aktivitás, de aktív fellángolás idején vagy szervkárosodás esetén egyéni elbírálás szükséges.

1. Az intenzitást és az időtartamot fokozatosan növelni kell, és az egyén egészségi állapotához kell igazítani. A bemelegítést és a levezetést hozzá kell adni a fenti ajánláshoz. Ezenkívül javasoljon kiegészítő hajlékonysági (16) és egyensúlyozó gyakorlatokat. Amennyiben az aktivitás fájdalmat vált ki, amely legalább 24 órán át fennáll, a mozgásformát és annak intenzitását módosítani szükséges. A csukló- és térd segédeszközök, a jó cipők és a talpbetétek bizonyos esetekben növelhetik a fizikai aktivitás könnyebb kezelésének képességét.

2. Az SLE-ben és egyidejű szív- és érrendszeri betegségben vagy annak tüneteiben szenvedő egyéneknek szív- és érrendszeri betegségeikre optimális kezelést kell kapniuk, mielőtt elkezdenének egy fizikai aktivitási programot. SLE-ben szív- és tüdőérintettség, például szívburokgyulladás, szívelégtelenség, mellhártyagyulladás, valamint vasculitis és veseérintettség fordulhat elő.

3. A súlykontroll figyelembe vétele mellett kell az ízületeket terhelő gyakorlatokat összeállítani. Akut vasculitis, aktív nephritis, szívburokgyulladás esetén nem javasolt vagy csak fokozott óvatossággal végezhető fizikai aktivitás.

4. A szabadtéren végzett tevékenységekhez kapcsolódóan fényvédelemre fel kell hívni a beteg figyelmét (17). 

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

1. Fanouriakis A, Kostopoulou M, Alunno A et al. 2019 update of the EULAR recommendations for the management of systemic lupus erythematosus. Ann Rheum Dis. 2019 Jun;78(6):736-745

2. Fangtham M, Kasturi S, Bannuru RR et al. Non-pharmacological therapies for systemic lupus erythematosus. Lupus 2019; 28: 703-712

3. Perandini LA, Sales-de-Oliveira D, Almeida DC, et al. Effects of acute aerobic exercise on leukocyte inflammatory gene expression in systemic lupus erythematosus. Exerc Immunol Rev. 2016; 22:64-81

4. Perandini LA, Sales-de-Oliveira D, Mella SB, et al. Exercise training can attenuate the inflammatory milieu in women with systemic lupus erythematosus. J Appl Physiol (1985) 2014; 117:639-47

5. Thomas JL. Helpful or harmful? Potential effects of exercise on select inflammatory conditions. Phys Sportsmed 2013; 41:93-100

6. O'Dwyer T, Durcan L Wilson F. Exercise and physical activity in systemic lupus erythematosus: A systematic review with meta-analyses. Semin Arthritis Rheum. 2017; 47:204-215

7. Wu ML, Yu KH, Tsai JC. The effectiveness of exercise in adults with systemic lupus erythematosus: A systematic review and meta-analysis to guide evidence-based practice. Worldviews on Evidence-Based Nursing 2017; 14:4: 306-315

8. Soriano-Maldonado A, Morillas-de-Laguno P, Sabio JM et al. Effects of 12 week aerobic exercise on arterial stiffness, inflammation, and cardiorespiratory fitness in women with systemic LUPUS Erythematosus: Non-randomized controlled trail. J Clin Med 2018; 24: 7 (477)

9. dos Reis-Neto ET, da Silva AE, de Castro Monteiro CM et al. Supervised physical exercise improves endothelial function in patients with systemic lupus erythematosus. Rheumatology 2013; 52: 2187-2195

10. Abrahao MI, Gomiero A, Peccin MS et al. Cardiovascular training vs. resistance training for improving quality of life and physical function in patients with systemic lupus erythematosus: a randomized controlled trial. Scand J Rheumatol 2016; 45: 197-201

11. Miossi R, Benatti FB, de Sá-Pinto AL et al. Using exercise training to counterbalance chronotrophic incompetence and delayed heart rate recovery in systemic lupus erythematosus: a randomized trial. Arthritis Care Res 2012; 64:1159-66

12. Boström C, Elfving B, Dupré B e tal. Effects of a one year physical activity programme for women with systemic lupus erythematosus – a randomized controlled study. Lupus 2016; 25: 602-16

13. Avaux M, Hoellinger P, Nieuwland-Husson S, et al. Effects of two different exercise programs on chronic fatigue in lupus patients. Acta Clinica Beligica 2016; 71: 403-406

14. Pessato Timóteo R, Ferreira Silva A, Cobo Micheli D et al. Increased flexibility, pain reduction and unaltered levels of IL-10, and CD11b+lymphocytes in patients with systemic lupus erythematosus were associated with kinesiotherapy. Lupus 2018; 27: 1159-1168

15. Ramsey-Goldman R, Schilling Em, Dunlop D, et al. A pilot study on the effects of exercise in patients with systemic lupus erythematosus. Arthritis Care Res 2000; 13; 262-

16. Timóteo RP, Silva AF, Micheli DC et al. Increased flexibility, pain reduction and unaltered levels of IL-10 and CD11b+lymphocytes in patients with systemic lupus erythematosus were associated with kinesiotherapy. Lupus 2018; 27; 1159-116

17. Blaess J, Geneton S, Goepfert T, Appenzeller S, Bordier G, Davergne T, Fuentes Y, Haglo H, Hambly K, Kinnett-Hopkins D, Su KY, Legge A, Li L, Mak A, Padjen I, Sciascia S, Sheikh SZ, Soriano-Maldonado A, Ugarte-Gil MF, Md Yusof MY, Parodis I, Arnaud L. Recommendations for physical activity and exercise in persons living with Systemic Lupus Erythematosus (SLE): consensus by an international task force. RMD Open. 2024 Apr 4;10(2):e004171. doi: 10.1136/rmdopen-2024-004171.