Migrén

Megelőzés

Bár a fizikai aktivitás nem bizonyítottan hatékony a migrén közvetlen megelőzésében, közvetetten segíthet: csökkentheti a stresszt, javíthatja az alvás minőségét, és ezek révén hozzájárulhat a migrénes rohamok ritkulásához. 

A fizikai aktivitás javallata migrén esetén

Migrénben a fizikai aktivitás profilaktikus kezelésként javallott egyéb életmód-változtatásokkal együttesen, gyógyszeres és/vagy nem gyógyszeres kezeléssel, vagy alternatívaként olyan személyek számára, akik nem tolerálják, nem akarják, vagy nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre.

A fizikai aktivitás hatásai migrén esetén

Akut hatások

A legtöbb fizikai aktivitással és migrénnel kapcsolatos vizsgálatot epizodikus migrénben végezték. A krónikus migrén tekintetében csak egy RCT (1) értékelte a profilaktikus gyógyszeres kezelés mellett a fizikai aktivitás hatásait a migrén kezeléseként, és a bizonyítékok szintje nagyon alacsony volt (+). Mindazonáltal krónikus migrénben a fizikai aktivitás az általános ajánlások szerint javasolható, lehetőleg közepes intenzitással.

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai

Az epizodikus migrénben szenvedő egyéneknél csökkenhet a migrénes napok száma (1. táblázat). Az aerob fizikai tevékenységet kerékpározás, kocogás, tempós séta vagy köredzés formájában végezték, erőteljes intenzitással (Borg RPE-scale® 6-7), általában alkalmanként 20-30 percig, heti 3 alkalommal, 10-16 héten keresztül. (2). A migrénes napok számát csökkentő hatás mértéke -0,6 (95% CI -1,14 és -0,09) nap volt havonta (2). Míg a tanulmányok többsége folyamatos aerob fizikai aktivitást alkalmazott, egy kisebb tanulmány a folyamatos és a nagy intenzitású intervallum edzést hasonlította össze, és azt találta, hogy a migrénes napok száma jobban csökkent a magas intenzitású intervallum edzést végző csoportban (3).

Ezenkívül az aerob fizikai aktivitás befolyásolhatja a migrénes rohamok intenzitását és időtartamát, valamint csökkentheti az akut gyógyszeres kezelést és javíthatja az életminőséget. A fájdalom intenzitása 20-54%-kal csökkent a különböző vizsgálatokban (2), de egy metaanalízisben nem változot szignifikánsan (4). A jelentések szerint a rohamok időtartama 20-27%-kal csökkent, de további vizsgálat szükséges a bizonyítékok erősítése érdekében (2). Az alkalmazott akut gyógyszeres kezelést és az életminőséget illetően szignifikáns pozitív hatásokat mutattak ki 12 hét fizikai aktivitás után a kiindulási értékhez képest (5, 6). A fizikai aktivitás hatása hasonló volt, mint amit a megfelelően beállított gyógyszerekkel is el lehet érni: csökkent a fájdalom intenzitása, kevesebb rohamoldó gyógyszerre volt szükség, és javult az életminőség. (5). Ez azt jelzi, hogy a fizikai aktivitás alternatív választási lehetőség lehet azon betegek számára, akik a nem gyógyszeres profilaxist részesítik előnyben.

1. táblázat A rendszeres fizikai aktivitás hatásai és bizonyítéka epizodikus migrénben.

*Magas bizonyosságú bizonyíték (++++), közepes bizonyosságú bizonyíték (+++), alacsony bizonyosságú bizonyíték (++), nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték (+).

Javasolt fizikai aktivitás migrén esetén

Epizodikus migrénben szenvedő egyéneknek aerob fizikai aktivitás ajánlandó a következő célokból:

• csökkenti a migrénes napok számát (+++)

2. táblázat Javasolt fizikai aktivitási formák, intenzitások, időtartamok, gyakoriságok és mennyiségek

Közepes intenzitás: 40-59 % VO2R, RPE 4-5. Erőteljes intenzitás: 60-89 % VO2R, RPE 6-7.

VO2R: VO2max -VO2 nyugalmi állapotban.

RPE: Borg RPE-scale® 0-10

8-12 ismétlés = a legnehezebb súly, 8-12-szer teljes mozgástartományban megemelhető.

10-30 sec statikus nyújtás = egy nyújtó gyakorlat során addig kell elmozdítani egy ízületet, amíg a feszülés érzékelése megjelenik, vagy enyhén kellemetlennek érezzük a nyújtást, és ebben a helyzetben megtartjuk 10-30 másodpercig a nyújtandó ízületet

Érdemes javasolni további kiegészítő aerob és izomerősítő fizikai aktivitást, ha az egészségi állapot megengedi.

Diagnózis-specifikus tanácsok

• Közepes intenzitású bemelegítést és levezetést (Borg RPE-scale® 4-5) érdemes javasolni az erőteljes intenzitású edzésekhez (Borg RPE-scale® 6-7). A migrénes rohamok kockázatának csökkentése érdekében a hosszú bemelegítési időszak (legalább 15 perc) különösen olyan egyének esetében lehet fontos, akiknél az erőteljes testmozgás migrént vált ki.

• Ha a fizikai aktivitás migrénes rohamot vált ki, a fizikai aktivitás intenzitását és időtartamát lassan kell növelni, amíg el nem érik az ajánlott adagot.

• Azoknál az egyéneknél, akik azt állítják, hogy a fizikai aktivitás migrénes rohamot okozhat, kerülni kell az olyan tényezőket, mint a kiszáradás, a vércukorszint esése és az edzéssel kapcsolatban tapasztalt magas szintű stressz.

• A pihenés, az alvás és a megfelelő hidratálás fontos összetevői a sikeres kezelési rendszereknek (7).

Források és hivatkozások

Eredeti: FYSS-short  Physical Activity in the Prevention and Treatment of Disease A summary of evidence and diagnosis-specific recommendations on physical activity. 2019. december

Lippincott Connect for ACSM's Guidelines for Exercise Testing and Prescription, Eleventh Edition, October 10, 2023

1. Santiago MD, Carvalho Dde S, Gabbai AA, Pinto MM, Moutran AR, Villa TR. Amitriptyline and aerobic exercise or amitriptyline alone in the treatment of chronic migraine: a randomized comparative study. Arq Neuropsiquiatr. 2014;72(11):851-5.

2. Lemmens J, De Pauw J, Van Soom T, Michiels S, Versijpt J, van Breda E, et al. The effect of aerobic exercise on the number of migraine days, duration and pain intensity in migraine: a systematic literature review and meta-analysis. J Headache Pain. 2019;20(1):16.

3. Hanssen H, Minghetti A, Magon S, Rossmeissl A, Rasenack M, Papadopoulou A, et al. Effects of different endurance exercise modalities on migraine days and cerebrovascular health in episodic migraineurs: A randomized controlled trial. Scandinavian journal of medicine & science in sports. 2018;28(3):1103-12.

4. Luedtke K, Allers A, Schulte LH, May A. Efficacy of interventions used by physiotherapists for patients with headache and migraine-systematic review and meta-analysis. Cephalalgia. 2016; 36(5) 474–492

5. Varkey E, Cider A, Carlsson J, Linde M. Exercise as migraine prophylaxis: a randomized study using relaxation and topiramate as controls. Cephalalgia. 2011;31(14):1428-38.

6. Kroll LS, Hammarlund CS, Linde M, Gard G, Jensen RH. The effects of aerobic exercise for persons with migraine and co-existing tension-type headache and neck pain. A randomized, controlled, clinical trial. Cephalalgia. 2018;38(12):1805-

7. Gavazova EZ, Grekova-Kafalova DD (2022) Pharmaceutical care for patients with headache. Folia Medica 64(3): 373-379. https://doi.org/10.3897/folmed.64.e63095