A mozgás hatása gyermek- és serdülőkorban

Mozgás hatása az egészségre

Számos kutatás támasztja alá, hogy a gyermekek és serdülők elegendő mennyiségű, vagy azt meghaladó fizikai aktivitása jótékony hatással van az egészségre. A legújabb tudományos eredmények megerősítik, hogy a fokozott fizikai aktivitás javítja a keringési és a légzőrendszer működését, valamint erősíti a gyermekek és serdülők csont- és izomrendszerét. Pozitív hatások érhetők el, ha a fiatalok heti 3 vagy több napon, 30-60 percig mérsékelt vagy erős intenzitású fizikai tevékenységben vesznek részt. A rendszeres, nagyrészt aerob fizikai aktivitás, pedig bizonyítottan pozitívan hat a keringési és metabolikus rendszerre, javul a vérnyomás, a lipidprofil, a glükózkontroll és az inzulinrezisztencia.

A WHO tanulmányában bemutatott három átfogó, nagymintás vizsgálat is igazolja a különböző mozgásos intervenciók pozitív hatását a kardio-metabolikus egészség tényezők szempontjából. Mindhárom kutatás igazolta, hogy a mozgásprogramok jobb kardio-metabolikus eredményeket hoznak, szemben a beavatkozás nélküli kontrollcsoportnál mértekkel, bár a pontosság eltérő volt. A kutatók arról számoltak be, hogy az iskolai fizikai aktivitási programok statisztikailag szignifikáns javulással jártak a diasztolés vérnyomásban (ES=0,21 [95% CI: 0,42-0,01]; p=0,04) és az éhomi inzulinban (ES) = 0,12 [95% CI: 0,42-0,04], összehasonlítva a kontrollcsoporttal. Továbbá beszámoltak arról, hogy az aktivitás gyermekek és serdülők körében is segíti az egészséges testsúly elérését, megtartását, valamint csökkenti az elhízás mértékét.

Gyermekek és serdülők számára a csontterhelést jelenthet a játék, a futás, az ugrások, leugrások stb. A fizikai aktivitás pozitívan kapcsolódik a csonttömeg gyarapodásához és/vagy a csontszerkezethez. A legújabb bizonyítékok alátámasztják, hogy a társaiknál fizikailag aktívabb gyermekek és serdülők nagyobb csonttömeggel, nagyobb csont ásványianyag-tartalommal vagy -sűrűséggel és csontsűrűséggel rendelkeznek. A csontok egészségének maximalizálása gyermekkorban és serdülőkorban segíthet megvédeni a csontritkulástól és a kapcsolódó törésektől az élet későbbi szakaszában.

A kognitív funkciók fejlesztése és fenntartása elengedhetetlen az egész életen át. Gyermekeknél és serdülőknél a fizikai aktivitás pozitív hatással van a kognitív funkciókra és ezen keresztül a tanulmányi eredményekre (pl. iskolai teljesítmény, memória). Egy közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a heti többszöri edzéssel végzett gyakorlatok 6 hétig vagy akár hosszabb ideig nagyobb változást okoztak a kognitív funkciókban.

A fizikai aktivitás csökkenti a depresszió és a depresszív tünetek kialakulásának kockázatát. A már kialakult betegségnél pedig a fizikai aktivitás segíti a pszichológiai és gyógyszeres terápiák hatékonyságát.

Bár minden fizikai aktivitással járó tevékenységnek van némi egészségügyi kockázata a rendelkezésre álló bizonyítékok és szakértői vélemények alapján a gyermekek és serdülők számára javasolt fizikai aktivitás mennyiségével és típusával kapcsolatos lehetséges kockázatok alacsonynak és csökkenthetőek az aktivitási szint és az intenzitás fokozatos növekedésével, különösen az inaktív gyermekek és serdülők esetében. Ismeretes, hogy egyes sportágakban való részvétel növeli a sérülések kockázatát, csakúgy, mint az edzés intenzitásának növelése azonban ezek a kockázatok megfelelően képzett szakemberek bevonásával csökkenthetőek.

Összességében:

Közepes bizonyossággal állítható, hogy a nagyobb mennyiségű, közepes és magas intenzitású fizikai aktivitás gyermekek és serdülők esetében (is) pozitív hatással van a keringési és légzőrendszerre, az csont és izomrendszerre, valamint a javítja a kardio-metabolikus egészséget.

Közepes bizonyossággal állítható, hogy mind a rövid, mind a hosszú távú alacsony vagy magas intenzitású fizikai aktivitás pozitív hatással van a kognitív funkciókra, ezáltal a tanulmányi eredményekre és a mentális egészségre.

Kimondható, hogy a fizikai aktivitás kedvezően kapcsolódik a gyermekek és serdülők egészséges testsúlyának kezeléséhez.

Kimondható, hogy a gyermekek és serdülők számára a javasolt mennyiségű és típusú fizikai aktivitás kockázata alacsony, és az aktivitással járó egészségjavulás előnyei meghaladják a fizikai aktivitással járó kockázatok mértékét.

Mozgás mennyiségének hatása

Bár számos kutatási eredmény alátámasztja, hogy a gyermekek és serdülők fizikai aktivitása és egészségi állapotuk között pozitív összefüggés van, nagyon kevés tanulmány foglalkozott a mennyiség (időtartam, intenzitás, gyakoriság) és a hatások konkrét összefüggéseivel. Ezért a ’mennyiség – hatás’ válasz görbe pontos alakja és/vagy a küszöbértékek jelenléte a fizikai aktivitás és a specifikus egészségügyi eredmények tekintetében kevésbé ismert gyermekek és serdülők esetében, mint a felnőtt populációban. Ugyanakkor igazolt tény, hogy az egészségre gyakorolt jótékony hatások nagy része napi 60 perces fizikai aktivitással jelentkezik és ellentmondó bizonyítékok hiányában arra a következtetésre jutottak, hogy a WHO jelenlegi, napi 60 perces közepes vagy magas intenzitású fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlása helytálló.

A rendszeres, magas intenzitású tevékenységnek a kardio-metabolikus egészségi állapotra gyakorolt előnyeit már korábban megállapították. Például egy közelmúltbeli kutatás kimutatta, hogy a magas intenzitású intervallum edzés a közepes intenzitású folyamatos edzéssel összehasonlítva mérsékelten jobb hatással volt a kardio- respiratorikus fittségre. Egyelőre nem igazolt, hogy a beavatkozás időtartama, az edzésmódszer, a gyakorlatok és a pihenés aránya, valamint az ismétlésszám módosítaná a kardio-respiratorikus fittségre gyakorolt hatást. Ezek az eredmények alátámasztották a korábbi ajánlást, hogy a fiataloknak és serdülőknek rendszeresen közepes és magas intenzitású tevékenységet is kell végezniük a kardio-respiratorikus fittség javítása érdekében.

Összességében:

A bizonyítékok megerősítik a WHO korábbi napi 60 perc közepes és magas intenzitású fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlását.

A bizonyítékok alátámasztják, hogy a napi 60 perces fizikai aktivitás minimális küszöbértékét heti átlagos napi 60 percre módosítsák, ami jobban tükrözi a bizonyítékokat.

Mérsékelten erős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a nagyobb mennyiségű, magas intenzitású fizikai aktivitás a szív- és légzőrendszer alkalmasságának javulásával jár.

A különböző mozgásformák hatásai

Gyermekek és serdülők esetében a fizikai aktivitás magában foglalja a játékot, a sportot, az aktív közlekedést, az aktív szabadidőeltöltést, a testnevelést és a szervezett mozgást családi, iskolai és közösségi tevékenységek keretében. Azonban kevés tanulmány hasonlította össze a különböző mozgásformákat azok gyermekekre és serdülőkre gyakorolt közvetlen egészségelőnyei szempontjából. Így nincs elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy a fizikai aktivitás és az egészségügyi eredmények közötti összefüggés milyen mértékben függ a tevékenység típusától pl. aerob tevékenység vagy erősítő gyakorlatok/izomtömeg növelő gyakorlatok a hatékonyabbak-e, vagy, hogy például az aktív közlekedés (pl. rendszeresen kerékpárral), a testnevelés vagy a rendszeres sportedzésnek van-e szignifikánsabban kedvezőbb hatása.

Bizonyított azonban, hogy a közepes és erős intenzitású aerob mozgás pozitív hatással van a keringési és légzőrendszerre, valamint, hogy az izomerősítő gyakorlatok javítják a gyermekek és serdülők izomrendszerének állapotát. Ez alapozta meg WHO 2010-es, az egészségre gyakorolt ​​fizikai aktivitásra vonatkozó globális ajánlásait, amely az izmokat és a csontokat erősítő tevékenységek beiktatását javasolta legalább heti három napon. A frissített bizonyítékok megerősítették, hogy a heti háromszor végzett rendszeres izomerősítő tevékenység hatékonyan javítja az izomrendszer edzettségének mutatóit; azonban nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték edzés időtartamának és intenzitásának konkrét meghatározásához. A jövőbeni kutatásoknak foglalkozniuk kell a különböző mozgásformák egészségügyi előnyeivel, valamint pontosítani kell az egyes aktivitásokra vonatkozó konkrét ajánlásokat is. 

Összességében:

Az aerob, közepes és erőteljes intenzitású fizikai aktivitás pozitív hatással van a keringési- és légzőrendszerre és a fokozott izomerősítő aktivitás növeli a gyermekek és serdülők izomrendszerének edzettségét. Ez alapozta meg a WHO 2010-es, az egészségre gyakorolt ​​fizikai aktivitásra vonatkozó globális ajánlásait, amely az izmokat és a csontokat erősítő tevékenységek beiktatását javasolta legalább heti három napon. A frissített bizonyítékok megerősítették, hogy a heti háromszor végzett rendszeres izomerősítő tevékenység hatékonyan javítja az izomrendszer edzettségének mutatóit; azonban nem áll rendelkezésre elegendő adat az edzés időtartamának és intenzitásának konkrét részletezéséhez.

Mozgásszegénység hatása az egészségre

Az ülő életmód egészségügyi hatásainak vizsgálata viszonylag új kutatási terület. A vizsgálatok a ’teljes ülőidőt’ és a ’képernyőidőt’ (televízió, számítógép, egyéb képernyők) is górcső alá veszik. A rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ülőidő és a káros egészségügyi következmények közötti összefüggés általában erősebb, ha az ülőidő képernyőidővel párosul (televíziózással vagy szabadidős számítógépezéssel stb.).

Tény, hogy nem minden ülő tevékenység káros. Kutatások igazolják, hogy bizonyos típusú ülő tevékenységek, mint például az olvasás és az iskolán kívüli házi feladat elvégzése jobb tanulmányi eredménnyel jár, ami azt jelzi, hogy a tevékenységtől függően különbségek vannak. Az ülve végzett aktivitás magában foglalhatja az oktatási tevékenységgel/tanulással vagy csendes játékkal eltöltött időt, vagy az - elektronikus média nélküli- közösségi interakciót. Ezek az elfoglaltságok (pl. olvasás, rajzolás, kézműveskedés, éneklés, zene, társasjátékok stb.) fontosak a gyermek fejlődése szempontjából, és kognitív, valamint pszichés előnyökkel is járnak.

Összességében:

Egyes nem aktív, akár ülve végzett tevékenységek a gyermekek és serdülők kognitív funkciói és társas interakciója szempontjából előnyösek.

Az ülőidő és a káros egészségügyi következmények közötti összefüggés általában erősebb, ha az ülőidő képernyőzéssel párosul (televíziózással vagy szabadidős számítógépezéssel stb.).

Szerző: Dr. Lacza Gyöngyvér Létrehozás ideje: 2024.05.13 Utolsó módosítás: 2024.05.13